Kihal�f�lben az �ri�spanda A gazdas�gi fejleszt�sek feldarabolt�k az �l�hely�ket. A fekete-feh�r �ri�spanda csak K�na k�zep�n �l. Az orsz�g ezen r�sz�nek gazdas�gi fejl�d�se most v�gk�pp a kipusztul�s sz�l�re sodorta az eddig is nagy vesz�lyben l�v� fajt. K�r�lbel�l 1000 p�ld�ny �l m�g az �ri�spand�b�l K�na hegyvonulatai k�z�tt. Az ut�bbi �vek gazdas�gi fejl�d�se �s a lakoss�g sz�m�nak n�veked�se az erd�k kipusztul�s�hoz vezetett, �gy az �llatok �l�helye ma 6 kisebb elszigetelt z�n�b�l �ll. Az �ri�spanda t�l�l�s�re egyetlen es�ly van, ha egyens�lyt teremt�nk az emberi sz�ks�gletek �s a pand�k ig�nyei k�z�tt. Az �ri�spand�nak hatalmas ter�let� m�rs�kelt �vi hegyi erd�kre van sz�ks�ge sok bambusszal, m�g az �llat �l�hely�nek k�zel�ben lak� embereknek biztons�gos j�vedelemforr�sra �s jobb �letk�r�lm�nyekre.A k�nai korm�ny nemzeti �rt�knek tartja a pand�t, �s kiemelt programban foglalkozik a megment�s�vel, de m�s orsz�gok seg�ts�g�re is sz�ks�ge van, ahol a pandasz�rb�l k�sz�lt gyermekj�t�kok a mai napig nagyon kedveltek. A k�nai t�rv�nyek 1997-ig hal�lb�ntet�ssel s�jtott�k az orvvad�szokat, ennek ellen�re ma is sokan vad�sznak pand�ra, de sok �llat v�lik m�s vadak sz�m�ra k�sz�lt csapd�k �ldozat�v� is. A megment�s�rt foly� harc r�gi, a vesz�lyeztett �llatfajok v�delm�vel foglalkoz� WWF-nek is a panda a jelk�pe. Sajnos a felm�r�sek szerint Szecsu�nban a 80-as �vek v�g�t�l 30%-kal cs�kkent a faj egyedeinek sz�ma. A pand�k �l�hely�nek feldarabol�d�sa elszigetelt ter�letekre k�t okb�l is nagyon vesz�lyes. Az �llat f� t�pl�l�ka, a bambusz periodikusan vir�gzik �s pusztul el, �gy vesz�lybe ker�lt a t�pl�l�kforr�suk. Ezen k�v�l probl�m�t okoz a belteny�szet, amelynek k�vetkezt�ben az �j pandagener�ci�k kev�sb� ellen�ll�ak �s kev�sb� term�kenyek. A probl�m�t tet�zi, hogy a panda n�st�nye mind�ssze egyetlen ut�dot hoz a vil�gra egyszerre, �s csak 2-3 �venk�nt sz�l.A k�rnyezetv�d�k megpr�b�lnak t�rgyalni a gazdas�gi fejl�d�s h�veivel, de neh�z dolguk van. A k�nai korm�nyt�l a pandarezerv�tumok ter�let�n �l�k kev�s anyagi t�mogat�st kapnak. Az emberek a jobb �letk�r�lm�nyeket a fejleszt�sekt�l v�rj�k. Felh�borod�st v�ltott ki, hogy egyes helyeken a korm�ny a helyi lakoss�g megk�rdez�se n�lk�l hozta l�tre a rezerv�tumokat, m�g m�s helyeken a fejleszt�s minden korl�toz�s n�lk�l folyhatott.A WWF jelent�s�ben kihangs�lyozta, hogy a kl�noz�s �s az �llatkerti teny�szt�s nem menti meg a pand�kat. Fogs�gban a pand�k csak 28%-a volt k�pes szaporodni, m�g a leg�jabb kutat�sok szerint szabadon �l� �llatok szexu�lisan mind akt�vak.