Egyre t�bb k�lf�ldi turista tudat�ban van annak, hogy az eml�kt�rgy-kereskedelem s�lyosan k�ros�thatja a term�szetet. Szeretn�nk felh�vni a figyelm�t, hogy nem ez az egyetlen vesz�ly, ami a Washingtoni egyezm�ny hat�lya al� tartoz� �llatfajok egyedeit vesz�lyezteti. Nem kell ahhoz �llatv�d�nek lenni�k, hogy k�lf�ldi �tjaikon felfigyeljenek a kritikus helyzetekre. Sajnos kev�s egzotikus orsz�gnak van �llatv�delmi t�rv�nye, ez�rt a turist�kon is m�lik, hogy min�l kevesebb legyen az olyan CITES-es fajhoz tartoz� egyed, amelynek az idegenforgalom miatt okoznak szenved�st. M�g egy �llatb�l eml�kt�rgy lesz Az eml�kt�rgyk�nt �rus�tott elef�ntcsont, tekn�sp�nc�l, egzotikus b�r term�kek, tollak, tr�pusi kagyl�k, prepar�lt rovarok, sz�rm�k, agyarok, karmok, mad�r-toj�sok, sz�r�tott tengeri csillagok �s halak, korall �s m�s d�szt�rgyak k�sz�t�se k�ztudottan �llatok hal�l�val j�r. Arra kevesebben gondolnak, hogy a felhaszn�lt egyedeket sokszor illeg�lisan szerzik be a keresked�k, figyelmen k�v�l hagyva az �llatok j�ll�t�nek sz�ks�gess�g�t a befog�s, sz�ll�t�s �s le�l�s ideje alatt. Ez�rt �llatv�delmi okokb�l is k�rj�k, hogy egzotikus eml�kt�rgyak v�s�rl�sa helyett ink�bb a helyi k�zm�vess�get t�mogass�k!�l� �llatok �rus�t�sa A piacokon �l� �llatokkal is tal�lkozhatnak. Ezeket az �llatokat sok esetben zs�folt ketrecekben, az �llat sz�m�ra nem megfelel� k�rnyezetben, ell�t�s n�lk�l tartj�k. Ennek k�vetkezt�ben az elad�sra k�n�lt egyedek kr�nikus stressz-hat�snak vannak kit�ve. K�rj�k, nyaral�sa sor�n ne v�s�roljon �l� �llatokat! Szolg�ltat�sok A tengerpartokon �s m�s �d�l�helyeken gyakran tal�lkozhatnak olyan f�nyk�p�szekkel, akik a turist�kat j� p�nz�rt egzotikus �llatk�lyk�kkel (pl. csimp�nz, tigris, koala) fot�zz�k. K�rj�k, ne vegy�k ig�nybe szolg�ltat�sukat, mivel a fot�sok �llataikat nyugtat�val kezelik, esetenk�nt karmaik �s t�p�fogaik elt�vol�t�s�val teszik �ket "kezess�". A mutatv�nyos �llatok, mint p�ld�ul az �cean�riumokban tartott delfinek, a cirkuszi �llatok �s m�s egyedek (pl. "t�ncol�" medv�k) tart�si �s ell�t�si k�r�lm�nyei nem felelnek meg term�szetes ig�nyeiknek. K�rj�k, semmi esetre se fizessen �llatok mutatv�nyai�rt, mert a legnagyobb �rat maguk az �llatok fizetik.Egyes vend�gl�t� l�tes�tm�nyek vad�llatok bemutat�s�val igyekeznek min�l nagyobb forgalmat bonyol�tani. K�rj�k, ker�lje el azokat az �ttermeket, sz�rakoz�helyeket, ahol �llatokat tartanak!A mediterr�n orsz�gokban gyakran �rulnak olyan �ri�s kagyl�kat, amelyek a Csendes-�ce�n szigeteir�l sz�rmaznak. Behozataluk csak el�re beszerzett enged�lyek birtok�ban lehets�ges. D�lkelet-Eur�p�ban vadon �s a piacokon is tal�lhatunk sz�razf�ldi tekn�s�ket, amelyek kereskedelme tiltott. A vil�gon szinte mindenhol kaphat� a tokf�l�k ikr�ja, ismert nev�n a kavi�r. Kelet-Eur�p�b�l (Oroszorsz�g, Ukrajna, Rom�nia, Bulg�ria) k�l�n�sen nagy mennyis�g� csemp�szett kavi�r ker�l a piacokra. A t�l alacsony �r �s gyenge min�s�g a csemp�sz�rukra jellemz�. A tokf�l�k lem�sz�rl�s�nak megakad�lyoz�sa �rdek�ben a j�v� �vt�l a kavi�r c�mk�j�n k�telez� lesz felt�ntetni a sz�rmaz�s hely�t �s a forgalomba hozatali enged�ly sz�m�t.Fajok �s elterjed�s�k A kereskedelem 85%-a k�vetkez� 11 fajra korl�toz�dik: * A szubtr�pusi �s tr�pusi tengerek sek�ly, part menti vizeiben sz�mos korallfaj alkot telepeket, �gynevezett korallz�tonyokat. Ezek rendk�v�l �sszetett �s s�r�l�keny t�rsul�sok, amelyeket a v�zmin�s�g roml�sa, a haj�forgalom �s a turizmus egyre n�vekv� m�rt�kben vesz�lyeztet. * A CITES II. f�ggel�k�be t�bb mint 200 korallfaj tartozik. * A fontosabb csoportjaik a k�vetkez�k: o K�k korallok (Coenthecalia) o Orgonakorallok (Tubiporidae) o Feketekorallok (Antipatharia) o K�korallok (Scleractinia) o T�zkorallok (Milleporidae) o Hidrokorallok (Stylasteridae) * A sek�ly tr�pusi tengerekben el� �ri�s kagyl�k (Tridacnidae) 9 faja ker�lt be a CITES II. f�ggel�k�be. Korallokb�l, �ri�s kagyl�kb�l k�sz�lt term�kek * Leggyakrabban tengerparti piacokon vagy aj�nd�kboltokban lehet kapni eg�sz vagy let�rt koralldarabokat. �kszereket is k�sz�tenek korallokb�l. * Az �ri�s kagyl�k is k�zkedvelt turistaaj�nd�kok. Behozataluk viszont enged�lyhez k�t�tt. * Az akvarist�k mint �n. �l� k�vet (�l� korallt) hozz�k be tengeri akv�riumok d�sz�t�s�re. * Legt�bb orsz�gban tilos a korallokat megrong�lni vagy a korallz�tonyokb�l darabokat let�rni, begy�jteni. A CITES hat�lya al� tartoz� korallok megv�s�rl�sa is tilos! Kereskedelem * Indon�zia a vil�g legnagyobb korallsz�ll�t�ja, 1995-ben 1 155 000 darab korallt export�lt. * A korallok legnagyobb r�sze az US�-ba ker�l, m�g az EU a m�sodik legnagyobb felvev�. Az EU-ba sz�ll�tott korallok mennyis�ge 1990 �s 1995 k�z�tt a n�gyszeres�re n�tt. * Indon�zia 891 000 db �l� korallt export�lt 2001-ben. A legnagyobb felv�s�rl�k sorrendben az USA, az EU tag�llamok �s Jap�n voltak. Fajok �s elterjed�s�k Medv�k * Medv�k Afrika, Ausztr�lia �s Antarktisz kiv�tel�vel minden kontinensen �lnek. * A legelterjedtebb a barnamedve (Ursus arctos), amely 38 orsz�g ter�let�n fordul el�. T�bb alfaja van, pl. a kodiak-medve, a grizzli �s a szib�riai medve. * A fekete medve (Ursus americanus) �szak-Amerika erd�s ter�letein �l. Kedveli a d�s aljn�v�nyzetet. D�lr�l egyre ink�bb visszaszorul. * D�l-Amerik�ban �l a p�paszemes medve (Tremarctos ornatus). Ez az egyetlen medvefaj, amely a d�li f�ltek�t megh�d�totta. Az Andokban egyes becsl�sek szerint 18 000 egyed�k �l. * A legt�bb medvepopul�ci� l�tsz�ma dr�maian cs�kken (kiv�ve Oroszorsz�got, Kanad�t �s Alaszk�t). * A medvetestr�szek ir�nti kereslet nem cs�kken, ez�rt az �zsiai medvepopul�ci� fogyatkoz�sa az �szak-amerikai �llom�nyra nehezed� nyom�s n�veked�s�t eredm�nyezi. A medv�kb�l k�sz�tett term�kek * A hagyom�nyos k�nai gy�gy�szatban a medv�k ep�j�t �s epeh�lyagj�t haszn�lj�k. A medveepe ursodeoxycholsavat tartalmaz, amivel k�l�nb�z� m�j- �s sz�vbetegs�geket, l�zat, em�szt�si zavarokat, aranyeret �s k�t�h�rtya-gyullad�st szoktak kezelni. A legnagyobb fogyaszt�k D�l-Korea, K�na �s Jap�n. * Az epe ezen k�v�l samponok, gy�gyte�k �s kozmetikumok alapanyaga. * A medv�k t�bb testr�sz�t (pl. fogait, karmait) amulettk�nt haszn�lj�k. Ezek a term�kek egyre nehezebben hozz�f�rhet�ek, ez�rt �ruk egyre n�vekszik. 1995-ben Kore�ban egy gramm medveepeh�lyag 167 $-ba ker�lt. Manaps�g egy eg�sz epeh�lyag�rt 7000 $-t is fizethetnek.Kereskedelem * 7 faj tartozik a CITES I f�ggel�k�be: �rv�s medve, ajakos medve, mal�j medve, p�paszemes medve, barnamedve, �ri�spanda �s kis panda. * 2 faj tartozik a II. f�ggel�kbe: a fekete medve �s a jegesmedve. * Manaps�g az epeh�lyag ir�nti kereslet az �ri�spanda �s a kis panda kiv�tel�vel valamennyi medvefajt vesz�lyezteti. * Annak ellen�re, hogy Kelet-�zsia orsz�gai mind a CITES tagjai, a kereslet tov�bbra is ezekben az orsz�gokban a legjelent�sebb. * A kereskedelem miatt v�gvesz�lyben vannak az orosz jegesmedv�k, a p�paszemes medve Ecuadorban, az ajakos medve Indi�ban �s az �rv�s �s az ajakos medve Nep�lban. Fajok �s elterjed�s�k * G�r�g tekn�s (Testudo hermanni): a F�ldk�zi-tenger eur�pai partvid�k�n �l, t�bbek k�z�tt Bulg�ri�ban, G�r�gorsz�gon, M�lt�n, Rom�ni�ban, T�r�korsz�g eur�pai r�sz�n �s a volt Jugoszl�via ter�let�n. Ez a leggyakoribb sz�razf�ldi tekn�sfaj. * M�r tekn�s (Testudo graeca): a F�ldk�zi-tenger k�rny�k�n �l, pl. �szak-Afrik�ban, Bulg�ri�ban, Cipruson, G�r�gorsz�gban, Oroszorsz�gban, M�lt�n, Rom�ni�ban �s a volt Jugoszl�via d�li r�sz�n. * Kirgiz tekn�s (Testudo horsfieldi): a Kaszpi-tenger keleti partvid�k�n �l. Teny�szt�se nem jelent�s. �ri�si mennyis�gben export�lj�k, els�sorban �zbegiszt�nb�l. * Szeg�lyes tekn�s (Testudo marginata): Alb�ni�ban, G�r�gorsz�gban �s Szard�ni�n �l. Teny�sztik, de j�val ritk�bban, mint a g�r�g �s m�r tekn�st. * Egyiptomi tekn�s (Testudo kleinmanni): Egyiptom, Izrael �s L�bia ter�let�n fordul el�. Igen nehezen tarthat� fogs�gban, az esetek t�bbs�g�ben n�h�ny h�napon bel�l elpusztul. Egyetlen esetben siker�lt Magyarorsz�gon szapor�tani. Sz�razf�ldi tekn�s�kb�l k�sz�tett term�kek * P�nc�ljukb�l d�szt�rgyakat, hangszereket k�sz�tenek. Kereskedelem * 1975 �ta mind a n�gy faj a CITES I. f�ggel�k�ben szerepel. * Gy�gy�szati c�lra 1975 �s1992 k�z�tt D�l-Kore�ba t�bb mint 6 tonna tigriscsontot import�ltak. Ez a becsl�sek szerint 550-1000 egyedb�l sz�rmazhatott. * Az ut�bbi id�ben az �zsiai nagymacsk�k sz�rm�j�nek illeg�lis kereskedelme �jra feler�s�d�tt, mivel a j�m�d�ak k�r�ben Kelet- �s D�lkelet-�zsi�ban valamint a volt Szovjetuni� ter�let�n rendk�v�l n�pszer�v� v�ltak. * 1998-ban az USA �s Kanada h�t v�ros�nak k�nai negyedeiben a nagykeresked�sek 50%-�ban tal�ltak tigrisb�l sz�rmaz� k�sz�tm�nyeket. Magyarorsz�gon is szinte minden h�ten elkobz�sra ker�lnek hasonl� term�kek. * Egy kilogramm tigriscsont �ra el�rheti a 20 000 $-t. Egy�b vesz�lyeztet� t�nyez�k * A kereskedelem szempontj�b�l a felsorolt fajok a legfontosabbak. Egyes fajokat teny�sztenek, m�sok kiz�r�lag csemp�sz�ruk�nt ker�lnek kereskedelmi forgalomba. * Az egyiptomi tekn�s CITES I. f�ggel�kes, csemp�szete ennek ellen�re jelent�s. Leggyakrabban Egyiptomb�l hozz�k be. * N�h�ny adat a haz�nkban elkobzott nagyobb tekn�ssz�ll�tm�nyokr�l: o 1993 - 1250 kirgiz tekn�s o 1996 - 1009 m�r tekn�s o 1997 - 181 m�r tekn�s o 2001 - 365 + 445 g�r�g tekn�s Fajok �s elterjed�s�k * Becsl�sek szerint az afrikai elef�nt (Loxodonta africana) popul�ci�ja az 1930-as �s 40-es �vekben 3-5milli� egyedb�l �llt. * A 70-es, 80-as �vekbeli gyors cs�kken�s ut�n m�ra kevesebb, mint f�lmilli� �llat maradt. * A XX. sz�zad elej�n �zsi�ban kb. 100 000 indiai elef�nt (Elephas maximus) �lt, m�ra a term�szetben 35 000-50 000 p�ld�nya maradt. Legnagyobb popul�ci�ja Indi�ban �l (a teljes l�tsz�m 57%-a). Az elef�ntokb�l k�sz�tett term�kek * Az �vatlan turista sokf�le elef�ntcsontb�l k�sz�lt d�szt�rgyra akadhat. Elef�ntcsontb�l k�sz�lhetnek szobrok, pecs�tnyom�k, �kszerek, de a bizarr term�kek k�z�tt az elef�nt talp�b�l k�sz�lt pap�rkos�r is el�fordul. * Az elef�ntcsontb�l vagy az �llat m�s testr�sz�b�l k�sz�lt mindenf�le term�k illeg�lis, behozatala szigor�an tilos! Kereskedelem * Becsl�sek szerint a 80-as �vekben legal�bb 100 000 elef�ntot �ltek meg �vente, bizonyos r�gi�kban a helyi popul�ci� 80%-a elpusztult. Ennek f� oka az illeg�lis elef�ntcsont-kereskedelem volt. * Az elef�ntcsont-kereskedelem 1989 �ta tilos, ez al�l kiv�telt csak a washingtoni egyezm�ny megk�t�se el�tt k�sz�tett d�szt�rgyak jelentenek. Az orvvad�szat �s az illeg�lis elef�ntcsont-kereskedelem ennek ellen�re vir�gzik. * K�n�ban tov�bbra is nagy a kereslet az elef�ntcsont ir�nt, r�ad�sul, egyre b�v�l a fizet�k�pes k�nai fogyaszt�k k�re. Egy�b vesz�lyeztet� t�nyez�k * Az illeg�lis vad�szat mellett az elef�ntokat legink�bb �l�hely�k zsugorod�sa vesz�lyezteti, hiszen elterjed�si ter�let�k�n a n�pess�g n�veked�se �s a mez�gazdas�g ter�letig�nye �ri�si. Fajok �s elterjed�s�k * A leop�rd (Panthera pardus) sokf�le �l�helyen el�fordul D�l-Afrik�t�l a Jap�n-tengerig. Egyedsz�ma a legriaszt�bb m�rt�kben �zsi�ban cs�kken. * A h�p�rduc (Uncia uncia) K�z�p-�zsia magas, sz�raz hegyeiben �l Afganiszt�nt�l �szak-Szib�ri�ig. Becsl�sek szerint 3500-7000 egyede �l vadon. Kirgiziszt�nban �llom�nya az elm�lt �vtizedben megk�zel�t�leg 50%-kal cs�kkent. * A k�dfoltos p�rduc (Neofelis nebulosa) D�lkelet-�zsia s�kvid�ki tr�pusi es�erd�iben �l. �l�helyei minden�tt elt�n�ben vannak, r�ad�sul illeg�lis vad�szata is jelent�s. * A tigris (Panthera tigris) elterjed�si ter�lete keleten �zsia partjaiig, �szakon Szib�ria d�li r�sz�ig, nyugaton eg�szen a Kaszpi-tengerig �s Kelet-T�r�korsz�gig, d�len Szum�tra, J�va �s Bali sziget�ig h�z�dik. Egyedsz�ma ma �sszesen 5000-7000, ami alig huszadr�sze a sz�z �vvel ezel�ttinek. Legnagyobb �llom�nya - k�zel 3000 p�ld�ny - Indi�ban �l. Az �zsiai nagymacsk�kb�l k�sz�tett term�kek * Sz�rm�j�k�rt, csontjuk�rt �s m�s testr�szeik�rt vad�ssz�k �ket. * Csontjaikat a hagyom�nyos k�nai gy�gy�szatban reuma, �z�leti �s izomf�jdalommal j�r� betegs�gek kezel�s�re haszn�lj�k. * Egy nemr�g k�sz�lt TRAFFIC felm�r�s szerint Indi�ban 1999-ben 3 tigrisb�rt �s 50 leop�rdb�rt foglaltak le, 2000 janu�rj�ban pedig m�g nagyobb fog�sokra ker�lt sort: 4 tigrisb�rt, 175 kg tigrisb�l �s m�s nagymacsk�kb�l sz�rmaz� csontot, 132 tigriskarmot, 70 leop�rdb�rt, �s 18 000 leop�rdkarmot foglaltak le. * A nagymacsk�kb�l k�sz�lt tr�fe�k, bund�k �s dekor�ci�s t�rgyak valamint gy�gyszerek behozatala, kereskedelme tilosKereskedelem * 1975 �ta mind a n�gy faj a CITES I. f�ggel�k�ben szerepel. * Gy�gy�szati c�lra 1975 �s1992 k�z�tt D�l-Kore�ba t�bb mint 6 tonna tigriscsontot import�ltak. Ez a becsl�sek szerint 550-1000 egyedb�l sz�rmazhatott. * Az ut�bbi id�ben az �zsiai nagymacsk�k sz�rm�j�nek illeg�lis kereskedelme �jra feler�s�d�tt, mivel a j�m�d�ak k�r�ben Kelet- �s D�lkelet-�zsi�ban valamint a volt Szovjetuni� ter�let�n rendk�v�l n�pszer�v� v�ltak. * 1998-ban az USA �s Kanada h�t v�ros�nak k�nai negyedeiben a nagykeresked�sek 50%-�ban tal�ltak tigrisb�l sz�rmaz� k�sz�tm�nyeket. Magyarorsz�gon is szinte minden h�ten elkobz�sra ker�lnek hasonl� term�kek. * Egy kilogramm tigriscsont �ra el�rheti a 20 000 $-t. Egy�b vesz�lyeztet� t�nyez�k * A k�dfoltos p�rducot �s a tigrist legink�bb �l�hely�nek elveszt�se, feldarabol�d�sa �s leroml�sa vesz�lyezteti. * A leop�rd �s a h�p�rduc a gazdas�gi haszon�llatokat is zs�km�nyul ejti, emiatt a helyi gazd�k gyakran kil�vik �ket.